Az Achtung Baby lemez témáiban látszólag könnyedebb, szórakoztatóbb, mint a korábbi "komoly" The Joshua Tree, vagy elődei. Pedig igen súlyos kérdéseket jár körül. A U2 gitárosa, The Edge szerint az album témái:
"Árulás, szerelem, erkölcs, spiritualitás és hit. Elsősorban árulás."
A világtörténelem leghíresebb és legnagyobb jelentőségű árulása a témája az Until The End Of The World című dalnak is. A húsvéti események adták következő írásom aktualitását:
– „Jesus! This is Judas.”
Így kezd bele Bono a dalba az egyik koncerten. A dal Jézus Krisztus elárulását meséli el, Júdás szemszögéből. A konkrét történelmi időn és helyen kívül halljuk Júdás elképzelt párbeszédét Jézussal. Ahogy Bono jellemezte:
Az Until The End Of The World egyfajta látomás volt, szinte vallásosan elragadtatott, egy dal a kísértésről.
Érdekes módon a lemez születése egybeesett egy másik ír művész, Brendan Kennelly költő Júdás Könyve című (The Book of Judas) verses kötetének megjelenésével. A kötet egy gondolata különösen megragadta a Bono fantáziáját: „The best way to serve the age is to betray it.” (A legjobban úgy szolgálhatjuk a korunkat, ha eláruljuk) – végül aztán az egész Zoo TV turné erre a Kennelly-től „lopott” koncepcióra épült fel, de meghatározó vezérmotívum maradt a következő évekre is. Kennelly szeretett más, egyértelműen negatívan megítélt figurák szemszögéből írni azzal a céllal, hogy olvasói bátran merjék felismerni a saját magukban rejlő rossz oldalt – jelen esetben az árulást és a képmutatást.
You were talking about the end of the world
A dal címét Jézus tanítványainak adott, a feltámadása utáni utolsó ígérete adja: „…Én pedig látjátok, közöttetek (veletek) vagyok minden nap a világ végezetéig. Szeretnék kitérni itt a „világ” szó jelentésére, a pontosabb megértésért. A „világ vége” kifejezés legtöbbünknek azt sugallja, hogy egyszer csak beüt valami világkatasztrófa és a földnek és a rajta élőknek vége. Jézus azonban itt nem a teremtett világra utaló szóval (görögül „koszmosz”) fejezi ki magát , hanem a „világkorszakot” jelentő aión szót használja (az angolban a kort, korszakot jelentő age szónak is ez az eredete). A Biblia több ilyen világkorszakot különböztet meg, és itt Jézus a megváltással nyitott új korszak végéről beszél. Ezt a korszakot a „kegyelem korszakának” nevezik. Erre utalt Bono is a 2006-os National Prayer Breakfast alkalmával elmondott beszédében. Jézus első nyilvános fellépésére utalva ezt mondja:
Első szavai Ézsaiás könyvéből ezek voltak: Az Úr Szelleme van rajtam – mondja – mert felkent engem, hogy a jó hírt prédikáljam a szegényeknek. És Jézus ezzel kihirdeti az Úr jókedvének esztendejét, a Jubileum Évét. Asszem, ez a Lukács 4:18-ban van. Amiről itt valójában beszél, az a „kegyelem időszakának” kihirdetése – és még mi ebben élünk.
Broke the bread and drank the wine
A dal első sorai az utolsó vacsora helyszínére és szereplői közé repítenek:
„Last time we met it was a low-lit room /We were close together as a bride and a groom /
We ate the food, we drank the wine / Everybody having a good time”
Legutóbb egy félhomályos szobában találkoztunk /Mint menyasszony-vőlegény, oly közel voltunk /Ettünk és ittunk / Jól elvoltunk.
A food és a wine utalás (étel és bor), ill. koncerteken többnyire: „we broke the bread and drank the wine”, egyértelműen az utolsó vacsorára, ill. a keresztény vallásgyakorlatban az úrvacsora vagy más néven eukarisztia alapításának elemeire és hagyományára utal. Ez az esemény egyébként egy teljesen átlagos zsidó pészachi vacsora keretei és kellékei között történt. Ez a motívum is több U2 dalban fellelhető (és bőven megér egy másik írást).
Júdás ezzel az emlékkel kezdi képzeletbeli beszélgetését Jézussal, hiszen ez volt valóban az utolsó olyan találkozás, ahol még úgy telepedtek le a páska vacsorához, mint rabbi és tanítványa, és mint két barát. De itt változott meg minden, hiszen itt már Júdás szívében ott volt az árulás magja, ami Jézus keresztre feszítéséhez vezetett gyakorlatilag néhány órán belül. Mindenki remekül és fesztelenül érezte magát, de Jézus már tudta, hogy ez lesz az „utolsó vacsora” tanítványaival. Júdás is tudta, és egy kenyérdarabbal történt kínos jelenet után el is távozott.
Close together as a bride and a groom
A vőlegény-menyasszony kapcsolat túl az férfi-nő romantikus és bensőséges közösségének jelképénél, egyben bibliai allegória is. Jézus is ebben a viszonyban beszélt magáról, mint vőlegényről, és az egyházról, mint menyasszonyról, akik találkozni és egyesülni fognak – amikor eljön a „világvége”. /most, ha nem bánjátok, nem tárgyalnám az egyház mibenlétét…/.
Érdekes azonban, ahogy Bono ennek a képnek az ellentétével játszik a következő jelenetben. A Getsemáné kertben már szajhának látatja Júdást, aki szórakozik Jézussal. Ez sem meglepő azonban, hiszen Bono itt az ószövetségi próféták eszközét használja, ők hasonlították rendszeresen az Istenét elhagyó népüket szajhához. „In the garden I was playing the tart / I kissed your lips and broke your heart” / Ott a kertben a szajhát játszottam / A szíved törtem össze, mikor ajkad megcsókoltam.
Júdás vezetésével a kivezényelt tömeg kardokkal és botokkal felszerelkezve az éj leple alatt a „meglepetés erejével” csaptak le Jézusra: „you know I love the element of surprise. 
I kissed your lips and broke your heart
Spilling over the brim
Júdás visszaemlékezése tele van szenvedéllyel, feszültséggel - érezzük, hogy Jézus és Júdás kapcsolata valóban szeretet alapú volt, közeli és intim, hiszen együtt éltek tizenkét fős kis csapatukkal jó három éven át. A közelségre enged utalni a csókkal elárulás motívuma is. Elárulni ugyanis azt lehet, akit szeretünk, vagy akivel szövetségesek vagyunk.
Azzal, hogy a dal esélyt ad Júdásnak arra, hogy elmesélje, ő hogyan élte át a helyzetet, és főleg, hogy utána mit élt át, közelebb hozza hozzánk, és lehetőséget ad, hogy megvizsgáljuk magunkat, hol és miben rejtőzik, vagy akár csapja fel fejét bennünk egy „júdás”. Bono ezt így fogalmazta meg:
„Elkezdtem arról írni, milyen képmutató is tud lenni a szívem, meg arról, hogyan látom a körülöttem lévő kapcsolatokat, „hogyan öli meg mindenki, amit szeret”
I took the money
Júdás harminc ezüstért dobta fel Jézust. Majd mikor látta, hogy Jézussal mi történik, nem bírva tettének súlyát elviselni, visszavitte a „júdáspénzt” az illetékes főpapoknak, majd felakasztotta magát. Az Until The End Of The World azonban a fenti két mondatom között megáll, és bepillant Júdás lelkébe. Elmeséli, hogy Júdás mit élhetett át:
Waves of regret waves of joy
A Bibliai leírásokból tudjuk, hogy Júdás nem tudta megbánni igazából, amit tett. A megbánására olyan szót használ a görög szöveg, ami nem az igazi, szívbeli bánatot tartalmazza. Valószínűleg tipródott tettének súlya és az önvád alatt, de az igazi bánatig nem jutott el. Inkább talán elnyomni próbálta azokat, de nem sikerült - my sorrows, they learned to swim”. A lelkiismeretfurdalás végül annyira eluralkodott rajta, hogy egyszer csak túlcsordult a kín: „Surrounding me, going down on me / Spilling over the brim”. Júdás végül öngyilkos lett.
A dal folyamatosan azzal a gondolattal játszik, hogy ha Júdás képes lett volna komolyan és igazán megbánni az árulást – vajon számára is lehetett volna-e bűnbocsánat. „I reached out for the one I tried to destroy” – ahhoz fordultam, akit megpróbáltam elpusztítani.
I reached out for the one I tried to destroy
Természetesen Júdás megbánása csak fikció, emberi és költői elgondolás, nem így történt, de a dal záró sorai nagyon komoly hitvallást tesznek a fent említett „kegyelem korszakának” érvényessége mellett: „You, you said, you’d wait / ’Till the end of the world”. / De te, te még akkor is azt mondtad, hogy várnál rám akár a világ végéig.
De mikor is van ez a világ(korszak) vége? Amikor a kegyelemnek a korszaka lejár. Ez pedig U2 bibliaértelmezése szerint akkor következik be, amikor Jézus másodszor is visszatér. És hogy az mikor lesz? Ha a U2-n múlik, akkor már holnap. :)
Won't you be back tomorrow
Will you be back tomorrow
Open up, open up to the love of God
To the love of He who made the blind to see
He's coming back
He's coming back
I believe Him
Jesus is coming
I'm gonna be there
/U2: Tomorrow/
