Ismét egy Amerika-dal. Nem véletlen, hogy a The Joshua Tree album 30 éves évfordulójára épített turné apropóját a 2016-os amerikai elnökválasztás eredménye, nevezetesen Donald Trump elnökké választása, ill. az Egyesült Államok helyzete és állapota adta.
A Songs Of Experience lemez készítését szakította meg az idei turné, amelyen  Bono szereti úgy felvezetni az albumot, mint amelyhez harminc évre volt szükség, hogy kellően megérjen – nem csak hogy rendesen el tudják végre játszani, hanem hogy maguk is igazán megértsék a dalokat. Ez engem – bevallom – lelazított picit, amikor leültem ide ezt megírni. :-) Ha nekik ennyi idő kellett…

Csakúgy, mint a Bullet The Blue Sky, ez a dal ismét „prófétikus” hangot üt meg Amerikával szemben. Már volt szó a U2 Amerikához fűződő ambivalens kapcsolatáról – rajongó szeretetéről és odamondó kritikájáról. Nem véletlenül volt a dal munkacíme az, hogy "Two Americas". Az ellenmondásnak tűnő viszonyt azonban feloldja az igazság, hogy valakit nagyon kell szeretned ahhoz, hogy a hibáit utálni tudd. Aki felé közömbösek vagyunk, a hibái és erényei iránt is közömbösek vagyunk. Bono azonban felismerte az „amerikai ideát” – ahogy mondani szokta: „Amerika nem csak egy ország, hanem egy eszme is” („America is not just a country but an idea”). Dalaiban ezt az „eszmét” , ezt a „többre hivatottságot” kéri számon – mert rajongásig szereti. Ugyanaz a hevület és indulat, mint az ószövetségi prófétákat olvasva. Eugene Peterson lelkész, író, tudós, bibliafordító egyszer vicces kedvében így írt a prófétákról:

„A próféták Isten jelenlétében konfrontálnak velünk. Ha rájuk sem hederítünk, akkor nyakon ragadnak és  addig ráznak, amíg oda nem figyelünk. Ámos próféta verseket írt, Jeremiás siralmakat sírt, Ézsaiás hol feddett, hogy konfrontált, Ezékiel utcai performanszban utazott.
A U2 dalokat ír és turnéra indul velük.”

Ha olyan személyes élmény után kutatok, ami nagyon szemléletesen és átütően elevenítette meg a fenti szavakat, akkor a napokban kétszer is látott és hallott Exit című dal mindenképp elsőnek tolul fel bennem (különösen, ami a performansz jelleget illeti :-) ). Személyes élményeim a fenti sorokkal itt ki is merülnek, a többi prófétához nem volt személyes szerencsém.... :-)

So hands that build
Can also pull down
The hands of love.

Az In God’s Country c. dal visszafogottabban, de intenzíven dolgozik a bibilai  képekkel. A keresztény, ill. bibliai értékrend nem minden dal esetén jelenik meg konkrét sorokban vagy körülírható gondolatokban, azonban inspirálja a legtöbb dalt  ill. felvillan az Igéből vett képekkel, motívumokkal.

A dal címe – Isten országában – az evangéliumokat olvasva elég áthallásosnak tűnhet, noha első jelentésében mégsem az ott leírt Isten országáról van szó, hanem Amerikáról. Amerikáról, amelynek születése jórészt keresztény értékrenden zajlott. Bono egy pár évvel ezelőtti interjúban arról beszélt, hogy mennyire komolyan igyekszik venni a Miatyánk  „jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, mint a mennyben úgy itt a földön is” imakérését. Ez az, amit ebben és a többi, USA-t megszólító dalában keményen számon kér. Ha hiszünk Isten országának az eljövetelében, akkor az már a földön el kell kezdeni építeni – az igazságosság szolgálatában, a szegények, elesettek felkarolásában – természetesen az evangélium hirdetése mellett. Gondoljunk csak Bono ONE kampányára, amely akcióra hív szinten minden U2 koncerten. Ez a hitből eredő cselekvő szeretet, amely hitet Jakab apostol úgy konkretizált, hogy „a hit cselekedetek nélkül halott”. Ilyen értelemben a dalcím valóban utalhat másodértelmében Isten országára.

Több interjúban, és a koncertek során is utalnak arra, hogy a The Joshua Tree lemez valójában Amerika „földrajzi, zenei és spirituális tájképe” – a július 22-i dublini, a Croke Parkban adott koncerten Bono kibővítette ezt a tájképet és azt mondta, az In God’s Country arról szól, hogy „miként változik ez tájkép egy emberben, egy városban, egy országban, vagy akár Isten országában”.

Lássuk ezt a vidéket közelebbről.
Egy álommal indulunk, ahogyan időnként a bibliai szereplők is álomban kaptak útmutatást vagy képet a jövőről. A dal "prófétája" álmában egy sivatagot lát, ahol még él a folyóvíz de már közel a kiszáradáshoz. Lát egy sivatagi rózsát, amely azonban cafatokra van szaggatva. Az "amerikai álom" – az amerikai "idea", a szabadság hazája, amitől az ez ország több, mint egy "nagyszerű ország", Amerikának ez a képe, gondolata, amelyet "bárki magáévá tehet, aki hajlandó szolgálni" (Bono) veszélybe került. Veszélyezteti az akkori amerikai külpolitika (lsd korábban) és a vallási képmutatással leöntött jóléttel jövő kapzsiság, pénzközpontúság: 

She is liberty                                     Ő a szabadság
And she comes to rescue me           Jön hogy megmentsen
Hope, faith, her vanity                      Ő a hit, remény és a hiábavalóság
The greatest gift is gold                    De a legnagyobb ezek közül az arany

Egy igen groteszk, a valóságból duplán kifordított képet látunk. Amerikát a Szabadság szoborral (Statue of Liberty), kezében a fáklyával ("naked flame, she stands with naked flame") azonosítja, amely az őt Amerika partjainál először megpillantó, hozzá folyamodó bevándorlót a szabadsággal, az "amerikai álommal" hivatott megmenteni.  Az ennek megfelelő vallási hívószavakkal: "remény", "hit" - de az itt kölcsönvett bibliai ige hirtelen kifordul. Ez eredeti idézet szavait "Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet" (1 Korinthusi levél 13. fejezet) átfogalmazva Bono így ítéli meg Amerikát: "remény, hit, az ő hiábavalósága - a legnagyobb ajándék az arany". Hit és remény - az új amerikai világ építőkövei, mégis, mivé lettek?
Az énekes keményen vágja szeretett Amerikája arcába, hogy hangoztatott erényeik csupán képmutatás, végső soron ami számít az úgyis a pénz (és az ezzel járó hatalom). Ez a groteszk kép tehát egy kifordított bibliai idézet segítségével önmagával szembesíti az értékeitől elhajlott Amerikát. Ezt a keresztény hagyományaira egyébként büszke országot, de annak gyakorlati szinten korrumpálódott, az igazitól elhajlott vallásosságát a dalbeli álomban elferdült keresztek (crooked crosses) képében látjuk.

Naked flame /She stands with a naked flame

Szembesítvén Amerikát állapotával és hibáival, az álmodó azt is tudja, hogy amíg a sivatag a sivárság, hanyatlás egyértelmű borús és borúlátó képe, ez egyben a még meg nem írt jövőjé is, a The Joshua Tree sivatagos lemezborítója egyben a festő üres vászna is, amelyre rajtunk áll, milyen kép fog felkerülni. Rajtunk, áll, hogy milyen új álmot álmodunk rá. Egy azonban biztos - új álmokra van szükségünk.

"We need new dreams tonight"

  

A Joshua Tree album igen nemzetközire sikerült: a Bullet The Blue Sky a Reagan-éra amerikai külpolitikáját ostorozta, A One Tree Hill-ben Új-Zélandra látogatunk, a Mothers Of The Disappeared szintén Dél-Amerikával foglalkozik. A Running To Stand Still témája Dublin drogproblémája, Red Mill Mining Town-nak pedig a brit bányászbezárások, és az ennek következtében rekord mértékben megugró munkanélküliség adták a témát. Ezért a számot én csak a U2 „szakszervezetis” dalának hívom.

Margaret Thatcher brit miniszterelnök döntésére 1984-ben huszonhárom gazdaságtalanul működő szénbányát zártak be Nagy-Britanniában. A döntést minden idők akkori leghosszabb munkabeszüntetése követte, egy évig tartott a körülbelül 187 ezer szénbányász sztrájkja, amely végül azonban nem érte el célját.

Mivel a U2 sosem politizál merőben a politika vagy pusztán ideológiák mentén, hanem mindig az ember és/vagy a természetfeletti áll a középpontban, így Bonot természetesen ebben a helyzetben is azoknak az embereknek, közösségeknek és kapcsolatoknak a sorsa érdekelte, amelyek e konkrét politikai vagy gazdasági események mögött húzódtak meg. E tekintetben hasonlóságot mutat a Running To Stand Still-lel, ahol szintén a felszíni probléma alatt húzódó emberi konfliktusok, küzdelmek a valódi témája a dalnak.  Felmerült ugyan Bonóval szemben a kritika, hogy nem eléggé világos a politikai állásfoglalása, azonban mégis van egy sor, amit ennek cáfolatára az énekes kiemelt egy interjúban. Ez a sor a Nemzeti Szénbányászok Tanácsa elnökére, és arra a keményszívűségre, az emberi tényezőt kiiktató, hideg és számító mentalitásra utal, amit a döntés képvisel: „Through hand of steel and heart of stone /Our laber day is come and gone” . ("Acélkezek és kőszívek fosztottak meg a Munka ünnepétől")

Természetesen Bono képes volt kellően feldühödni az eseményeken, mégis úgy gondolta, hogy jobban ért az emberi kapcsolatokhoz, mint a bányaügyekhez, úgyhogy inkább erről fog írni. Szerintem jól látta. Így fogalmazott: 

Politikailag persze érdekelt maga a sztrájk, azonban inkább személyes szinten akartam írni róla. A rideg statisztikai adatok a bezárásokról és elbocsátásokról önmagukban drasztikusak, de a teljes emberi történetet, ami mögötte húzódik, nem mesélik el. Én a bányász után akartam menni, követni az otthonába és erről írni. Mert az el nem mondott valódi történet az a bányászé és a családjáé, amely vagy tönkrement vagy óriási megterhelés alá került. Az volt a kegyelemdöfés. Férfiak, akik emiatt elvesztették önbecsülésüket és nem voltak képesek a gyermekeik szemébe nézni vagy egy ágyban aludni a feleségükkel."

A The Joshua Tree 30 turnén először játssza a U2 a Red Hill Mining Town c. dalt élőben - kárpótlásul a mulasztásért viszont minden koncerten elhangzik

A Red Hill Mining Town-ban Bono ékesszólóan szólaltatja meg ugyanezt a gondolatot, a családok, kis bányászközösségek romlását, a szoros kötelékek szétrombolását. A bányászok fárasztó és akár életveszélyes munkája olyan képeket nyújt, amelyek igen alkalmasak arra, hogy az emberi lét nehézségeit és küzdelmeit általánosságban is metaforikusan leírják. 
A bizonytalanság és életveszély mindennapos életérzését megszólaltatva, Bono jól viszonyítja ezeket a képeket az emberi érzelmekre, érzésekre és kapcsolatokra is.: "The seam is split, the coal face cracked" (Felhasadt varrás, kicserepesedett szenes arc) - benne van a bányász megfeszített munkájából adódó "fizikai" következmény, de a kapcsolatok sérültsége, elhidegülése, fásultsága, kiégése is. /Az angolban például a "split up" kifejezést használják arra, amikor egy pár szétmegy, különválik./ Ez eljuthat akár a teljes szakadásig: a bányászt biztonságban tartó felszerelések életveszélyt okozó szakadása, és a kapcsolati szakadás is: "A link is lost, the chain undone" (A kapocs szétment, a lánc elszakadt)

Hasonlóan a "Our love runs cold in the caverns of the night / We're wounded by fear, injured in doubt /I can lose myself, you I can't live without". (Szeretetünk az éjszaka üregében kihűlt/ Fájdalomtól és kétségtől sebzetten / Könnyen elveszem, te vagy, aki nélkül nem tudok élni.)
A legmélyebb és legdrámaibb sorok között hangzik el egy ismerős motívum: "we stoop so slow to reach so high" (Mélyre görnyedve érünk fel magasra). A Mysterious Ways "if you want to reach the sky you need to learn kneel, boy (Ha el akarod érni az eget, meg kell tanulnod letérdelni, fiam")

A dal a megpróbált, akár a vérségi kötelék elhomályosodásáig veszélyeztetett családi kapcsolatokkal indul, mégis a Red Hill Mining Town hitet tesz amellett, hogy a közösségnek megtartó és összetartó ereje van azokban az időkben is, amikor a külső – politikai, gazdasági – erők ezt összezúzni próbálják. A „hang on” ige (kapaszkodik, kitart) meglepően sokszor, hétszer, a hasonló jelentésű „hold on” pedig nyolcszor szerepel a dalban. Az egymáshoz való ragaszkodás, a szeretetnek a jelenléte és ereje az, ami segít megmaradni ezekben a körülményekben is. Apák és fiak, családok próbálnak egymásba kapaszkodni.

Az említett külső körülmények egy nagyon kilátástalannak és reménytelennek tűnő helyzetet mutatnak. De a hit és a remény kezét a dal mégsem engedi el, akkor sem, ha a fények kihunyóban vannak. Az emberi - családi, párkapcsolati, baráti - ragaszkodáson túl ezekben a sorokban szintúgy felfedezhetjük a vertikális irányú ragaszkodást, várakozást, segélykiáltást, mint több más - ahogy már megszokhattuk -, a zsoltárok hatását éreztető U2 dalban is. Ebben a kapaszkodásban benne a reményteli várakozás is: "I'm still waiting / I'm hanging on /You're all that's left to hold on to (Várakozva kitartok /Csak te maradtál nekem, akibe kapaszkodhatom).
A legismertebb ilyen példa maga a 40. zsoltár szövegén alapuló 40: "I waited patiently for the Lord" ("Várván vártam az Urat" - Károli Gáspár fordítása).

Barlangászélményeimre gondolva pontosan tudom, milyen „fényviszonyok” vannak odalent a barlangban, ill. hasonlóan egy bányában: saját fényforrás nélkül semmilyenek. Vaksötét van. Látni azonban a kihunyó fényeket és mégis belekapaszkodni a reménybe („see the lights go down on / I’m hanging on") - ezt a kapaszkodást az Újszövetség így fogalmazza meg: 

„reménység ellenére reménykedve hinni”.

If there is a dark
Within and without
And there is a light
Don’t let it go out
/U2: Song For Someone/

A U2 sosem futott el a kemény témák elől. Bono bevallása szerint a U2-fiúk „fejüket a Mennybe nyújtják, de két lábbal a sárban állnak". Ennek az állapotnak a biztonságában tudnak és mernek belemenni akár az élet legrázósabb kérdéseibe, vagy tudják és merik megfogalmazni a legkeményebb kétségeiket is.

A téma
A Running To Stand Still alaptémáját egy ilyen kemény téma, a drogfüggőség adja. Csak úgy, mint a Badnél, a heroinfüggőségből kitörni akarás és a tehetetlenség csatáját látjuk ismét, a "ha képes lennék rá, tudod, ha tudnám, elhagynám, ha tudnám, tudod, hogy magam szabadítanám fel lelked" - helyzetet. („if I could you know I would if I could I would let it go, if I could you know I would let your spirit free”)
A drogfüggőség kapcsán olyan kérdések jönnek fel, mint a kísértés, a bűnnel való harc, az elbukás, a talpra állás küzdelme, a kiútkeresés. A témát később, a Songs of Innocence albumon (2015) is feldolgozták. A Raised By Wolves c. számban a Bad főhősének, Andy Rowen barátjuk drogfüggővé válásának okait, az 1972-es dublini hármas autórobbantást elevenítik fel. (A Badről írt elemzésem itt olvasható.)

A cím
A cím egy határozott ellentmondást fogalmaz meg, ami pontosan képes leírni a kábítószer függőségbe került ember kilátástalan állapotát. „Running” (fut, menekül, rohan) azt fejezi ki, hogy a ballada szereplője érezhetően a saját nyomorúságos helyzete elől próbál menekülni, de a függőség visszahúzza, újra és újra elbukik, visszahull, végül nem jut sehová: „stand still” - egy helyben toporog.

A szereplők és történetük
A Running balladájának főhősei valós személyek. Egy pár, akik egy társadalmilag leszakadt, kábítószer kereskedelemmel sújtott észak-dublini városrészben, Ballymun hét toronyházának egyikében laktak ("I see seven towers"). A fiú próbál a lánynak segítséget nyújtani, hogy kijusson a helyzetéből, de ő maga is érintett, ezért nehezebb a helyzetük. A lány egy napon felébred, és vagy ő, vagy a barátja úgy érzi, valaminek történnie kell, így nem mehet tovább ("I gotta do something /About where we're going"). Elfut hát Ballymun-ból az éjszakában. Vagy az "éjszaka" elől - a kilátástalan és nyomorult élethelyzet elől, amely mind kívülről körülveszi, mind pedig belülről emészti. Menekülni és kitörni próbál a saját belső sötétségéből, bár ez egy bizonytalan és erőtlen próbálkozás ("maybe run from the darkness in the night").

A drog által kiváltott eufória vagy a (talán sokadik) próbálkozás reménytelen, fanyar, de még próbálkozó"csatakiáltását" énekelve indul-e neki: "Singing ha la la la de day /Ha la la la de day ha la la de day". Szerintem bármelyiket véli kihallani a hallgató, valószínűleg nem érzi rosszul.

A „sweet the sin, bitter the taste in my mouth” (édes a bűn, de a számban keserű az íze) sor bibliai referenciája, amelynek képét Bono alkalmazza a dalszövegben, a Jelenések Könyve 10. fejezet 10. verse: „És vettem a könyvet az angyal kezéből és megettem. Édes volt a számban mint a méz, de amint lenyeltem, a gyomromban keserű lett”.
A dalnak ez a sora egyúttal a bűnre és az abból eredő lelkiismeretfurdalásra érthető. Hiszen a bűn izgalmasan, érdekesen „édesget” magához. Ha nem így volna, nem tűnne vonzónak a megtétele, nem kecsegtetne valami jóval. Amikor viszont megtesszük, akkor utólag felbukkan a bűntudat, mint a keserű íz, hogy "hát, ezt nem kellett volna".

A „You got to cry without weeping, talk without speaking, scream without raising your voice” (hang nélkül kell sírnod, némán sikítanod) rész a dal egyik legbeszédesebb és legsokrétűbben értelmezhető sora. Benne van a drogfüggő szégyene, amely visszatartja a segítségkéréstől. Vagy attól fél, hogy nem talál megértést a helyzetére a környezetétől. Talán éppen a helyzet kimondhatatlansága miatt, ez egy hangosan ki nem mondott, belül viszont sikoltva kiáltott segítségkérő ima is. Isten ugyanis kimondott szavak nélkül is ismeri és hallja a szív gondolatát. „Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram!” – mondja a zsoltáros (Zsoltárok Könyve 139:4).

 A történet "kifutása"
Az események magukban rejtik mind a tragikus, mind a sikeres kimenetelt. Az utolsó versszakban még tovább romlik a helyzet, a dalban benne van akár a bevégzett öngyilkosság is - feltehetőleg véletlen vagy szándékos túladagolás miatt ("one way out”). Ugyanakkor Bono egy interjúban úgy beszélt a dalról, hogy ez az egyetlen a kiút nem más, mint abbahagyni a drogozást.

A szöveg explicit módon nem adja meg a történet végét, a zenekar mégis az élő előadások során időről időre - a U2-ra jellemzően - új értelmet (sokszor politikai üzenettel), és befejezést adott a dalnak. Amíg "ha la la la de day" éneke a kábítószer befolyása alatt, egyfajta kifordult, groteszk hallelujah-ként hangzik el, addig a ZOO Tv érától már a dal vége átélt és átérzett, őszinte "hallelujah"-s örömben végződik. Sugallva ezzel, hogy végül a főhőseink futása sikerülhetett. De legalábbis reményt mutat fel, arra, hogy van szabadulás a kábítószerfüggésből, egyúttal kifejezve saját hálájukat, hogy - mint ahogy a Bad-nél már tárgyaltuk - pályájukon példaértékűen és ritkaság számba menően maradtak ki a fiúk a drogok világából. 

Jimmy Kimmel talk show-jában lépett fel a U2 tegnap este. Az alábbi videón az I still haven't found what I'm looking for című dalt adták elő, igen rendhagyó és hatásos módon. 
A videó a fellépés előtti beszélgetést magyar felirattal tartalmazza. 

A The Psalms (A Zsoltárok) című kisfilmben Bono és Eugene Peterson professzor beszélgetését egy éve láthattuk a FULLER Studio kiadásában. Azonban a rockzenész és a bibliafordító pásztor nem szokványos beszélgetését néhány mini interjú is követte, amelyekben a zsoltárokon túl többek között hitről, prófétaságról, művészetről, halálról, őszinteségről - és ezek kapcsolatáról esett szó. Az interjút ugyanazon alkalommal rögzítettek, de csak a kisfilm egyéves évfordulója alkalmából jelentek meg Beyond The Psalms címmel. Ezúttal a második interjút láthatjuk magyar felirattal.

Bono ebben a részben azt az evangéliumi jelenetet idézi fel, amikor Jézus elé hoztak egy házasságtörésben rajtakapott nőt. A tömeg a mózesi törvény alapján a nő megkövezésével követelt igazságszolgáltatást, Jézust pedig tesztelte, vajon hogyan reagál ilyen helyzetben. Törvény vagy Kegyelem? Jézus az utóbbit választotta. Itt hangzott el híressé vált mondása: "Aki közületek nem bűnös, az vesse rá az első követ".
János evangéliuma (8. fejezet) így örökítette meg a történteket: "Jézus lehajolván, az ujjával ír vala a földre". Meg kell jegyeznünk, hogy itt a görög szöveg a "grafó" igét használja, ami azt jelenti, hogy "ír" (betűkkel).
Azonban Bono - saját bevallása szerint is - a Bibliát két oldalról közelíti meg: egyrészt hívőként, másrészt mint művész, aki ihletet merít belőle. Engedjük hát meg neki, hogy művészi szabadságával élve szabadon asszociáljon, és engedje, hogy a Szentírás alkotói tevékenységét ily módon megtermékenyítse, hiszen összességében mindez illeszkedik a Biblia világához. Mindenesetre, Jézus itt nem művészi hajlamainak hódolt, hanem "prózai módon" csupán írt valamit a homokba.
De nem tudjuk, hogy mit - ebben Bonónak tökéletesen igaza van. :-)

 "Grace, She travels outside of karma
Grace, it's the name for a girl
It's also a thought that could change the world"
/U2: Grace/

A The Psalms (A Zsoltárok) című kisfilmben Bono és Eugene Peterson professzor beszélgetését egy éve láthattuk a FULLER Studio kiadásában. A rock zenész és a bibliafordító pásztor nem szokványos beszélgetését azonban néhány mini interjú is követte, amelyet ugyan azon alkalommal rögzítettek, de csak a kisfilm egyéves évfordulója alkalmából jelentettek meg Beyond The Psalms címmel.

A "grádicsok éneke", amit Bono az interjúban emleget, a Zsoltárok Könyvének egy része, konkrétan a 120-tól a 134. zsoltárig bezárólag. A  "grádics" lépcsőt jelent, és az egyik értelmezés szerint azokat a lépcsőkről van szó, amelyeken a Izrael népe évente háromszor a kötelező ünnepek megtartására Jeruzsálemben a Templomhoz zarándokolt. A "felmenetel" során ezeket az énekeket énekelték. Ennek megfelelően más kifejezéssel a "felmenetel dalainak" is hívják ezeket. Ha lefordítjuk angolra, akkor pedig megkapjuk a U2 sokat hallott lemez-triológiájának harmadik darabját, az eddig megjelent Songs Of Innocence, és a készülő Songs Of Experience után remélhetőleg következő album címét: Songs Of Ascent. 
Az alábbi videón feliratozva láthatjátok és hallhatjátok az egyik beszélgetést. Hamarosan jön a többi felvétel is. 

A Bullet The Blue Sky a U2 talán legpolitikusabb dala, amely nem értelmezhető a dalt létrehívó politikai környezet megemlítése nélkül. Ugyanakkor –  U2 ilyen témájú számaival együtt –, ez is erősen bibliai töltetű, véka alá nem rejtett erkölcsi mondanivalóval.

A U2 viszonyulása Amerikához látszólag kettős: a tipikus „with or without you” helyzet, amelyben egyszerre rajong és élesen kritizál. Ez a kritika talán pont a szeretetéből, rajongásából fakad, mint ahogy a szeretetnek nem a gyűlölet az ellentéte, hanem a közömbösség. Ha közömbös volna Amerika irányába, nem üvöltené a tetteit az arcába. Nem irányítaná rá hatalmas reflektorát.

A Bullet alapvetően a U2 három irányban megfogalmazott kritikáját nyomja át The Edge gitárerősítőin:
Az USA Közép-Amerikával szembeni, katonailag és anyagilag is beavatkozó külpolitikája, ill. ennek a politikának az amerikai keresztények által nyújtott támogatása, valamint az salvadori kormányzat embertelen gyilkolásai a célpontjai a dalnak.
Ezek háborították és dühítették fel Bonot olyannyira, hogy sikerült a legdühösebb, legdörgedelmesebb, és a lemez talán legsötétebb dalát megírniuk. The Edge „hihetetlenül sötét dalnak” nevezte, és azt mondta, a koncerteknek ezt a részét egyszerűen csak a „Sötétség Szívének” nevezték egymás között. Mindhárom említett területen olyat tapasztalt meg Bono – 1986-os salvadori és nicaraguai útjaival személyesen is –, amely mellett a világot az Írások alapjairól szemlélő emberként és művészként nem tudott elmenni szó nélkül. Így fogalmazott:

Mint bibliaolvasó embert igen felháborított azt látni, hogy az amerikai keresztények ilyesmit támogatnak, egy ilyen proxy háborút, csak azért, mert amazok kommunisták. Nem vagyok kommunista, de tudtam, hogy ez helytelen. (...) Dühös voltam, mert láttam, hogyan terrorizálják a földműveseket hatalmas repülőgépekkel, az amerikai külpolitika és pénz segítségével. 

A szöveg erejét a nagyon erőteljes, haragos ószövetségi prófétai töltet adja. Retorikájában és témájában (a szegények igazságtalan szenvedése) sok a párhuzam az ókori Izrael és Júda prófétáival. Ámos, Jeremiás, Ézsaiás próféták szellemében megírt vádak ezek a Reagan-i politika ellen. Bono maga így fogalmazta meg:

A Szentírás nyelvezetét hívtam segítségül, hogy leírjam a helyzetet.  Bibliai dolgot akartam létrehozni. Én a Szentírást Dávid zsoltáraiból és a King James-féle bibliafordításból ismerem. Ezt próbáltam visszahozni, ezt a vallásos jelleget akartam belevinni a szövegekbe. Aztán megjelent előttem egy arc, piros, mint a rózsa a tövisbokron. Ronald Reagan arca.

Nézzük meg néhány példával, a teljesség igénye nélkül, hogy a szöveg szintjén hogyan jelentik meg ez az ún. „ószövetségi prófétai” hangulat a dalban –  harag, az ítélet, valamint az igazság iránti vágy. Bono egyhetes útja során az alábbi pillanatfelvételek készültek:

In the howling wind /Comes a stinging rain /See it driving nails /Into souls on the tree of pain / From the firefly a red orange glow /See the face of fear /Running scared in the valley below

Üvöltő szélben / Az eső fullánkjai / Látom, ahogy szögeket vernek /A fájdalom fájára szegezett lelkekbe / Az ég vérnarancsban izzik a szentjánosbogaraktól / Látom az arcokon a félelmet / Kik lent a völgyben reszketve menekülnek.

Bono igen erős bibliai képekkel írja le azt a rettegést, amelyet  a lövedékek, bombázások, harci repülőgépek okoztak a civil lakosságban.  A „stinging rain” akár kénes eső (ítélet) vagy a tövistűz képét hozza fel. Utóbbi a Zsoltárok könyve 118. fejezetében bukkan fel, ahol a zsoltáros az ellenséggel kapcsolatban mondja: „Körülvettek engem, mint méhek, eloltattak, mint tövistűz”. (Érdekes megemlíteni, hogy az angol változatban itt a „méhek” helyén a „swarm of bees” szerepel, ami két U2 dalban is visszaköszön: Even Better, Wild Honey)

A „souls on the tree of pain” képe, a „fájdalom fája” utalás a keresztre, és a rajta szenvedők kínját érzékelteti. Bono így emlékezett vissza: „Emlékszem, ahogy a föld belerengett, és emlékszem a háborús övezet közelségének szagára is”.  A „running scared in  the valley below” sor pedig a 23. zsoltár „még ha a halál árnyékának a völgyében járok is, nem félek a gonosztól” ellenképeként villan fel

 "In the locust wind / Comes a rattle and hum
A sáskahad perregése és morajlása

Az éget elborító harci repülőgépek félelmetes zúgását és zörejét megint csak egy bibliai történettel jeleníti meg. A Mózes vezetésével éppen Egyiptomot elhagyni készülődő izraelitáknak a fáraó nem intett könnyű búcsút, ellenkezőleg, mindent megtett, a kivonulás ne történjen meg. Mózes viszont Istennel az oldalán jelentős túlerőben volt, tíz csapás (ítélet) vonult át Egyiptomon, ezek közül az egyik a sáskajárás volt, amely során az eget teljesen ellepő, a növényzetet elpusztító sáskahad látogatta meg Egyiptomot.

 Jacob wrestled the angel /And the angel was overcome
Jákob megbirkózott az angyallal / És legyőzte az angyalt.

A szöveg Jákób történetét idézi meg, aki egy éjjelen át birkózott egy angyallal. A harcból Jákób került ki győztesen, megúszta egy csípőficammal. Hajnaltájt az angyal már épp távozott volna, de Jákób addig nem engedte, amíg az meg nem áldotta őt. Az áldáson kívül azonban az angyal új személyazonosságit is adott Jákóbnak: ezután hívták Izraelnek, ami ezt jelenti: „Istennel/Isten ellen harcoló”. (Érdekes módon, a névben nyelvileg mind a két jelentés benne van, így már annyira nem is meglepő, ha Izrael, mint nép, Istennel való „with or without you” viszonyára gondolunk később a történelem során.)

You plant a demon seed / You raise a flower of fire
Ha démoni magot vetsz / A tűz virágait aratod.

A „tűz virágai”-val a fájdalomat és félelemet akarta Bono lefesteni:  „Azt akartam, hogy igazán érezzék a poklot, mert a démoni magból születnek a tűz virágai. A napalmozás (vegyi permetezés) képei, egy teljesen beteg dal”.

 See them burning crosses /See the flames higher and higher
Láttam az egyre feljebb csapó égő keresztek lángjait

Noha témájában nem, de képi eszközeiben kapcsolódik az a sor a Ku Klux Klán rasszista indíttatású keresztégetéseihez. Ezek az aktusok a megfélemlítés eszközei, tehát megint a félelem képével találkozunk.

Művészi érzékenységüknek megfelelően, a U2-ra jellemző módon a Bullet korszakonként más, és más kontextusba és értelmezésbe helyeződött. Véleményem szerint, a zenei megújulásra való képességük mellett ez a kreativitás teszi frissé és korszerűvé a zenekart. A szöveg aktualizálásával vagy a színpadi megjelenítéssel, a dal adott világpolitikai helyzetre történő adoptálásával különböző társadalmi feltételezéseket (pl. fegyverviselés) kérdőjeleznek meg. Ugyanakkor az alapgondolat változatlan maradt: a semmilyen okkal és céllal nem igazolható háború kritikája: a Martin Luther King-i erőszakmentesség hirdetése, amely semmilyen indokkal nem ad felhatalmazást az erőszakra. Bono Nietzsche-től vett szavaival: „Don”t become a monster in order to defeat a monster”: „Hogy legyőzd a szörnyeteget ne válj közben magad is szörnyeteggé”.

Eképp a ZOO TV korszakban (1992-93) a neo-názi  mozgalmak voltak a kereszttűzben, a kivetítőn lángoló keresztek svasztikává alakuló képeivel („see them burning crosses, see the flames, higher and higher”). Aztán a PopMart turnén úgy látszik, mintha Bono elbohóckodná a témát, de ez egyrészt a turné sajátosságából adódik, oda viszont jól illeszkedik, másrészt a háttérben futó képregényszerű rajzfilmes képsorok közvetítik a háborúellenességet. 2005-ben a terrorizmus és az iraki háború, az iNNOCENCE + eXPERIENCE turnén az Európát elárasztó menekültválság és migráció áll a középpontban. Legutóbb pedig az amerikai elnökválasztás hajrájában aktualizálták, egészen közvetlen üzenetnek szánva Donald Trump elnökjelöltnek.

Elmondható, hogy a U2 személyes tapasztalatból, de mégis a képzelet erejével ragadja meg az igazságtalanság, elnyomás okozta állapotokat. A képzelet ereje arra szolgál, hogy felhívja a figyelmet a változás és változtatás lehetőségére. A U2 sosem csak felmutatja ezeket a helyzeteket, hanem felszólít és ösztönöz a nézetrendszer és hozzáállás megváltoztatására, illetve ennél többre, a cselekvésre is. Az ószövetségi próféták dörgedelmes és kegyetlennek ható hangján szembesít az igazsággal.

Tekintve, hogy az idei The Joshua Tree turné azért jön létre, mert a zenekar úgy érezte, a mai idők nagyon sok hasonlóságot mutatnak a lemez kiadásának korával, és ezáltal legalább annyira relevánsak témái, mint akkor, kíváncsian nézhetünk elébe, hogy – többi dallal együtt – a Bullet The Blue Sky hogyan kel majd életre és mit üzen a hallgatóinak 2017-ben. Még két hét, és megtudjuk.