A Bullet The Blue Sky a U2 talán legpolitikusabb dala, amely nem értelmezhető a dalt létrehívó politikai környezet megemlítése nélkül. Ugyanakkor – U2 ilyen témájú számaival együtt –, ez is erősen bibliai töltetű, véka alá nem rejtett erkölcsi mondanivalóval.
A U2 viszonyulása Amerikához látszólag kettős: a tipikus „with or without you” helyzet, amelyben egyszerre rajong és élesen kritizál. Ez a kritika talán pont a szeretetéből, rajongásából fakad, mint ahogy a szeretetnek nem a gyűlölet az ellentéte, hanem a közömbösség. Ha közömbös volna Amerika irányába, nem üvöltené a tetteit az arcába. Nem irányítaná rá hatalmas reflektorát.
A Bullet alapvetően a U2 három irányban megfogalmazott kritikáját nyomja át The Edge gitárerősítőin:
Az USA Közép-Amerikával szembeni, katonailag és anyagilag is beavatkozó külpolitikája, ill. ennek a politikának az amerikai keresztények által nyújtott támogatása, valamint az salvadori kormányzat embertelen gyilkolásai a célpontjai a dalnak.
Ezek háborították és dühítették fel Bonot olyannyira, hogy sikerült a legdühösebb, legdörgedelmesebb, és a lemez talán legsötétebb dalát megírniuk. The Edge „hihetetlenül sötét dalnak” nevezte, és azt mondta, a koncerteknek ezt a részét egyszerűen csak a „Sötétség Szívének” nevezték egymás között. Mindhárom említett területen olyat tapasztalt meg Bono – 1986-os salvadori és nicaraguai útjaival személyesen is –, amely mellett a világot az Írások alapjairól szemlélő emberként és művészként nem tudott elmenni szó nélkül. Így fogalmazott:
Mint bibliaolvasó embert igen felháborított azt látni, hogy az amerikai keresztények ilyesmit támogatnak, egy ilyen proxy háborút, csak azért, mert amazok kommunisták. Nem vagyok kommunista, de tudtam, hogy ez helytelen. (...) Dühös voltam, mert láttam, hogyan terrorizálják a földműveseket hatalmas repülőgépekkel, az amerikai külpolitika és pénz segítségével.
A szöveg erejét a nagyon erőteljes, haragos ószövetségi prófétai töltet adja. Retorikájában és témájában (a szegények igazságtalan szenvedése) sok a párhuzam az ókori Izrael és Júda prófétáival. Ámos, Jeremiás, Ézsaiás próféták szellemében megírt vádak ezek a Reagan-i politika ellen. Bono maga így fogalmazta meg:
A Szentírás nyelvezetét hívtam segítségül, hogy leírjam a helyzetet. Bibliai dolgot akartam létrehozni. Én a Szentírást Dávid zsoltáraiból és a King James-féle bibliafordításból ismerem. Ezt próbáltam visszahozni, ezt a vallásos jelleget akartam belevinni a szövegekbe. Aztán megjelent előttem egy arc, piros, mint a rózsa a tövisbokron. Ronald Reagan arca.
Nézzük meg néhány példával, a teljesség igénye nélkül, hogy a szöveg szintjén hogyan jelentik meg ez az ún. „ószövetségi prófétai” hangulat a dalban – harag, az ítélet, valamint az igazság iránti vágy. Bono egyhetes útja során az alábbi pillanatfelvételek készültek:
In the howling wind /Comes a stinging rain /See it driving nails /Into souls on the tree of pain / From the firefly a red orange glow /See the face of fear /Running scared in the valley below
Üvöltő szélben / Az eső fullánkjai / Látom, ahogy szögeket vernek /A fájdalom fájára szegezett lelkekbe / Az ég vérnarancsban izzik a szentjánosbogaraktól / Látom az arcokon a félelmet / Kik lent a völgyben reszketve menekülnek.
Bono igen erős bibliai képekkel írja le azt a rettegést, amelyet a lövedékek, bombázások, harci repülőgépek okoztak a civil lakosságban. A „stinging rain” akár kénes eső (ítélet) vagy a tövistűz képét hozza fel. Utóbbi a Zsoltárok könyve 118. fejezetében bukkan fel, ahol a zsoltáros az ellenséggel kapcsolatban mondja: „Körülvettek engem, mint méhek, eloltattak, mint tövistűz”. (Érdekes megemlíteni, hogy az angol változatban itt a „méhek” helyén a „swarm of bees” szerepel, ami két U2 dalban is visszaköszön: Even Better, Wild Honey)
A „souls on the tree of pain” képe, a „fájdalom fája” utalás a keresztre, és a rajta szenvedők kínját érzékelteti. Bono így emlékezett vissza: „Emlékszem, ahogy a föld belerengett, és emlékszem a háborús övezet közelségének szagára is”. A „running scared in the valley below” sor pedig a 23. zsoltár „még ha a halál árnyékának a völgyében járok is, nem félek a gonosztól” ellenképeként villan fel
"In the locust wind / Comes a rattle and hum
A sáskahad perregése és morajlása
Az éget elborító harci repülőgépek félelmetes zúgását és zörejét megint csak egy bibliai történettel jeleníti meg. A Mózes vezetésével éppen Egyiptomot elhagyni készülődő izraelitáknak a fáraó nem intett könnyű búcsút, ellenkezőleg, mindent megtett, a kivonulás ne történjen meg. Mózes viszont Istennel az oldalán jelentős túlerőben volt, tíz csapás (ítélet) vonult át Egyiptomon, ezek közül az egyik a sáskajárás volt, amely során az eget teljesen ellepő, a növényzetet elpusztító sáskahad látogatta meg Egyiptomot.
Jacob wrestled the angel /And the angel was overcome
Jákob megbirkózott az angyallal / És legyőzte az angyalt.
A szöveg Jákób történetét idézi meg, aki egy éjjelen át birkózott egy angyallal. A harcból Jákób került ki győztesen, megúszta egy csípőficammal. Hajnaltájt az angyal már épp távozott volna, de Jákób addig nem engedte, amíg az meg nem áldotta őt. Az áldáson kívül azonban az angyal új személyazonosságit is adott Jákóbnak: ezután hívták Izraelnek, ami ezt jelenti: „Istennel/Isten ellen harcoló”. (Érdekes módon, a névben nyelvileg mind a két jelentés benne van, így már annyira nem is meglepő, ha Izrael, mint nép, Istennel való „with or without you” viszonyára gondolunk később a történelem során.)
You plant a demon seed / You raise a flower of fire
Ha démoni magot vetsz / A tűz virágait aratod.
A „tűz virágai”-val a fájdalomat és félelemet akarta Bono lefesteni: „Azt akartam, hogy igazán érezzék a poklot, mert a démoni magból születnek a tűz virágai. A napalmozás (vegyi permetezés) képei, egy teljesen beteg dal”.
See them burning crosses /See the flames higher and higher
Láttam az egyre feljebb csapó égő keresztek lángjait
Noha témájában nem, de képi eszközeiben kapcsolódik az a sor a Ku Klux Klán rasszista indíttatású keresztégetéseihez. Ezek az aktusok a megfélemlítés eszközei, tehát megint a félelem képével találkozunk.
Művészi érzékenységüknek megfelelően, a U2-ra jellemző módon a Bullet korszakonként más, és más kontextusba és értelmezésbe helyeződött. Véleményem szerint, a zenei megújulásra való képességük mellett ez a kreativitás teszi frissé és korszerűvé a zenekart. A szöveg aktualizálásával vagy a színpadi megjelenítéssel, a dal adott világpolitikai helyzetre történő adoptálásával különböző társadalmi feltételezéseket (pl. fegyverviselés) kérdőjeleznek meg. Ugyanakkor az alapgondolat változatlan maradt: a semmilyen okkal és céllal nem igazolható háború kritikája: a Martin Luther King-i erőszakmentesség hirdetése, amely semmilyen indokkal nem ad felhatalmazást az erőszakra. Bono Nietzsche-től vett szavaival: „Don”t become a monster in order to defeat a monster”: „Hogy legyőzd a szörnyeteget ne válj közben magad is szörnyeteggé”.
Eképp a ZOO TV korszakban (1992-93) a neo-názi mozgalmak voltak a kereszttűzben, a kivetítőn lángoló keresztek svasztikává alakuló képeivel („see them burning crosses, see the flames, higher and higher”). Aztán a PopMart turnén úgy látszik, mintha Bono elbohóckodná a témát, de ez egyrészt a turné sajátosságából adódik, oda viszont jól illeszkedik, másrészt a háttérben futó képregényszerű rajzfilmes képsorok közvetítik a háborúellenességet. 2005-ben a terrorizmus és az iraki háború, az iNNOCENCE + eXPERIENCE turnén az Európát elárasztó menekültválság és migráció áll a középpontban. Legutóbb pedig az amerikai elnökválasztás hajrájában aktualizálták, egészen közvetlen üzenetnek szánva Donald Trump elnökjelöltnek.
Elmondható, hogy a U2 személyes tapasztalatból, de mégis a képzelet erejével ragadja meg az igazságtalanság, elnyomás okozta állapotokat. A képzelet ereje arra szolgál, hogy felhívja a figyelmet a változás és változtatás lehetőségére. A U2 sosem csak felmutatja ezeket a helyzeteket, hanem felszólít és ösztönöz a nézetrendszer és hozzáállás megváltoztatására, illetve ennél többre, a cselekvésre is. Az ószövetségi próféták dörgedelmes és kegyetlennek ható hangján szembesít az igazsággal.
Tekintve, hogy az idei The Joshua Tree turné azért jön létre, mert a zenekar úgy érezte, a mai idők nagyon sok hasonlóságot mutatnak a lemez kiadásának korával, és ezáltal legalább annyira relevánsak témái, mint akkor, kíváncsian nézhetünk elébe, hogy – többi dallal együtt – a Bullet The Blue Sky hogyan kel majd életre és mit üzen a hallgatóinak 2017-ben. Még két hét, és megtudjuk.
